Ny�r volt. P�ran az egyetemr�l �tnak indultunk ap�m teheraut�j�val. Jogos a k�rd�s, mi�rt egy ekkora j�rm�vel. V�laszom: csak, mert nem volt m�s, amivel min�l hamarabb elhagyhattuk volna a v�rost. F�radtak voltunk, sz�ks�g�nk volt egy kis kikapcsol�d�sra. A hely nem is volt fontos, csak ment�nk amerre a szem ell�tott. Hol sz�les aut�p�ly�kon vezetett az �t, hol g�r�ngy�s f�ldutakon. V�g�l meg�rkezt�nk egy teljesen kihaltnak t�n� helyre, ahol t�bort is vert�nk. �llati j�l sz�rakoztunk, minden t�k�letesen alakult. A szabad �g alatt aludtunk, t�vol mindent�l. Eg�sz �jjel az eget k�mlelt�k, a csillagokat sz�ml�ltuk. Teltek-m�ltak a napok, �s amikor m�r �gy �rezt�k, el�g r�g�ta hagytuk ott a v�rost, �sszeszedt�k a holminkat, visszak�sz�l�dtunk a teheraut�ba, �s elindultunk hazafel�. Egy percre se hagytuk abba a buliz�st �s a m�k�t. Ilyen �lm�nyben m�g sosem volt r�sz�nk. Elhaladtunk naplemente �s napfelkelte mellett. L�ttunk hegyeket, dombokat, sz�raz puszt�kat. Csod�latos volt, minden csod�latos volt. Azut�n el�rkezett az a borzalmas nap, mely legt�bb�nk lelk�t teljesen t�nkretette.

Ny�r volt. �pp egy hossz� nyaral�son voltam. A saj�t g�pemmel. Az a ny�r volt �letem legszebb nyara. M�r r�g – t�bb mint 4 �ve - megszereztem a rep�l�si enged�lyemet, de mindaddig nem volt p�nzem egy g�pre. De abban az �vben hihetetlen nagy szerencse �rt. Mint a mes�kben, �n is megtal�ltam a sziv�rv�ny v�g�n l�v� arannyal teli l�d�csk�t. �s megvettem a legeslegszebb g�pet, amit ember valaha is l�thatott. K�k volt, met�lk�k. Csillogott, mint a legszebb �jszakai �gbolt. Csak rep�ltem vele �s rep�ltem; olyan boldog m�g sosem voltam. Ahogy a nyaral�som utols� napj�n �sszepakoltam mindent �s indultam a g�pem fel�, visszan�ztem m�g a lenyugv� napra, �s olyan t�lcsordul� boldogs�got �reztem, mint m�g soha azel�tt. Besz�lltam a g�pbe �s elrep�ltem �szak fel�. Egy id� m�lva teljesen bes�t�tedett �s csak hunyor�tva tudtam kivenni �s kiker�lni az esetleges akad�lyokat. N�ha-n�ha oldalra sand�tottam, hogy l�thassam az �gbolt gy�ny�r�s�ges f�nyj�t�k�t. �m hirtelen hallottam egy balj�slat� z�rejt a hajt�m� fel�l.

El�g gyorsan robogtunk az �ton, hogy ne figyelj�nk semmire, csak a t�voli c�lra. A f�nysz�r� korhadt f�kat vil�g�tott meg �s p�r vad�sz� baglyot. Az eg�sz k�rny�ken egy l�lek se volt.

Ahol elrep�ltem, kihalt volt minden. Nem l�ttam semmi alkalmas lesz�ll�helyet. Csak z�gott a hajt�m� �s nem tudtam mit tenni. �reztem, hogy zuhanok egyre lejjebb �s lejjebb, m�g v�g�l becsa­p�dtam egy hatalmas korhadt f�ba. A g�ppel nem is tudom, mi t�rt�nt. �n csak zuhantam tov�bb, nem is t�r�dve a f�jdalommal, ahogy v�gigkaristoltak az �les, halott �gak. Nem �rdekelt m�r, hogy mi lesz velem, hiszen egy�rtelm� volt sz�momra a hal�l, de ennek ellen�re hirtelen megakadtam valamiben.

Hihetetlen j�l sz�rakoztunk. Billie vezetett, mi meg h�tul p�rnacsat�ztunk. Ez volt �let�nk legszenz�ci�sabb nyara. Szerintem ment�nk vagy 150-nel, pedig elvileg 100-zal lehetne csak menni, de nem volt fontos. Mi, egyed�l mi voltunk k�zel s t�vol. Isteni �rz�s volt! // Azt hittem, enn�l rosszabb m�r nem t�rt�nhet. Lemondtam az �letr�l, �s erre megmenek�ltem. Igaz, hogy fejjel lefel� l�gtam egy �gon, de akkor is �ltem! Miut�n �gy �reztem, hogy minden csontom �gy-ahogy �ps�gben megvan a hely�n, megpr�b�ltam valahogy lek�sz�l�dni a f�r�l. Viszont ez nem ment olyan k�nnyen. Forogtam, billegtem, kap�l�ztam, de sehogy se akart engedni az a fr�nya �g.

Billie-t n�ha fejbecsaptuk egy p�rn�val, ami�rt nem volt t�l boldog, de mindig nevetve dobta vissza nek�nk az elhaj�tott p�rn�kat. Egy id� ut�n elf�radtam, �s �gy d�nt�ttem el�re �l�k, hogy n�zhessem a s�t�ts�get, ami el�tt�nk fokozatosan szertefoszlik, majd m�g�tt�nk �jra �sszez�rul. Percenk�nt elhaladtunk p�r kiszikkadt fa �s bokor mellett, ami m�r nem keltette fel t�lzottan az �rdekl�d�sem, de egyszer csak valami furcsa dolgot l�ttam meg a t�volban. Mintha l�ngok lettek volna.

Nem b�rtam elhinni, hogy v�gre megmenek�ltem a legcs�fosabb hal�lt�l, �s erre egy fa �g�n l�gok, amir�l k�ptelen vagyok lejutni. Ahogy kap�l�ztam, �szrevettem valamit a t�volban. Mintha egy aut� f�nyei lettek volna. Egyre jobban k�zeledett, �n meg egyre k�ts�gbeesettebben pr�b�ltam lejutni a f�r�l.

Miut�n elhagytuk azt a l�ngol� t�rgyat, �szrevettem egy m�sik r�m�letes dolgot.

Egyre k�zelebb �s k�zelebb j�tt. Miut�n l�ttam, hogy nem fog menni a lek�sz�s, �r�lten kalimp�lni kezdtem, hogy �lljanak meg.

Megh�kkentem az el�nk t�rul� l�tv�nyt�l. Hihetetlen, de egy v�zoszlop volt k�zvetlen�l el�tt�nk. Igen, egy f�gg�leges helyzetben l�v� tenger fel� tartottunk. Mindannyian el�m�sztunk �s lest�k ezt a term�szetfeletti jelens�get.

Nem �lltak meg. Azt hittem meg�r�l�k. El fognak csapni! Majd, hogy a hal�lf�lelmem m�g jobban fokoz�djon, amikor h�trasand�tottam egy pillanatra, �szrevettem egy hull�mz� v�zoszlopot k�zvetlen�l m�­g�ttem. H�trany�ltam, �s megbizonyosodtam arr�l, hogy t�nyleg egy f�gg�leges helyzetben l�v� t� vagy tenger van m�g�ttem. Ekkor m�g jobban megijedtem. Ha az a teheraut� nem �ll meg idej�ben, egyenesen bele fog l�kni a v�zbe. �jra elkezdtem eszeveszetten kalimp�lni, h�tha �szrevesznek.

Norm�lis emberi �sszel f�lfoghatatlan volt a l�tv�ny. Egy tenger �llt szemben vel�nk. Megbabon�zva ment�nk tov�bb, mikor Billie �szrevett egy embert, aki az el�tt�nk l�v� f�r�l l�gva r�zza a kez�t.

Nem hiszem el! Nem fognak meg�llni. Nem fognak meg�llni!

Billie azonnal beletaposott a f�kbe,…

Ne, k�ny�rg�m! T�l k�zel j�nnek! Ne…

…de a kocsi nem tudott m�r meg�llni a l�ny el�tt. Olyannyira gyorsan ment�nk, hogy k�ptelenek voltunk lef�kezni a kocsit, �s…

�, Istenem!

…a l�nyt beletasz�tottuk a v�zbe.

„K�ny�rg�m, tolassanak vissza. K�rem, tolassanak vissza. Meg fogok fulladni! Ne, k�rem, k�rem, ne tegy�k ezt velem! Hisz nem kapok leveg�t!”

Pr�b�lta h�tramenetbe kapcsolni a kocsit, de beragadt a sebv�lt�. A l�ny �r�lten �t�gette a sz�lv�d�t. Mi is megpr�b�ltuk bet�rni, hogy valahogy megmenthess�k, de �pp mikor tal�ltunk volna valami hat�sos t�rgyat, a l�ny… megfulladt.
Ott lebegett el�tt�nk, t�gra nyitott szem�ben �g� f�lelmetes tekintet�t �r�kre belev�sve eml�­keze­t�nkbe.

Soha senkinek nem mondtam el ezt a t�rt�netet. �s nem is szeretn�m, ha k�zh�rr� tenn�k.
�letemben m�g olyan borzalmas nyaram nem volt.

2005. december